Minden valamirevaló férfi tud betonozni! Vagy mégsem?

Minden valamirevaló férfi tud betonozni! Vagy mégsem?

Majdnem minden kertes ház körül akad tavasszal vagy nyaranta betonozási munka, ráadásul olyan, amihez nem érdemes szakembert hívni. Azért, mert sokba kerülne apró munkákhoz kőművest fogadni valamint, nehogy már azt mondja a szomszéd, hogy még betonozni se tudok! Ez jó alkalom arra, hogy kirángassuk tizenéves fiunkat a számítógép elől, legalább megtapasztalja, hogy milyen a nap. Nem utolsósorban a baráti kör, rokonság férfitagjai is (a segítőkészebbek) összegyűlhetnek egy kis testmozgásra. Igaz, az ő megvendégelésük többe kerül, mintha szakembert hívtunk volna, és a legkevésbé sincs arányban az elvégzett munkával, de legalább jó társaságban vagyunk.

Először is ismerjük meg az anyagokat, amelyekkel dolgozni fogunk. Nyilván, hogy mindenki látott már cementet, sódert és vizet, de azért röviden fussunk át rajtuk. A későbbiek során szükségünk lesz az itt szerzett ismeretekre.

A betonozáshoz szükséges anyagok

 

A sóder a kész beton adalékanyaga, apró szemcsés homokból, valamint kavicsokból áll. A sódernél nagyon fontos, hogy ne legyen szennyezett.
Nagyon figyeljünk oda arra, hogy ne tartalmazzon agyagot, mert ez rontja a kész beton minőségét! Továbbá minden egyéb szennyeződést (fadarabokat, sajnos néha még műanyag palackot is) távolítsunk el belőle. A kisebb munkákhoz ritkán vesz az ember sódert, biztosan van kimaradva az építkezésből, ha nem is nekünk, de a sógornak mindenképp. Úgyis azon gondolkozik évek óta, mit csináljon vele.

 

A cement a beton kötőanyaga. Vízzel összekeveredve szilárdul meg. Sokan tévesen azt hiszik, hogy minél több cementet teszünk a betonba, annál szilárdabb lesz. Ez nem állja meg a helyét. A sok cementet tartalmazó beton porózussá válik, azaz könnyen porlad. Vizsgáljuk meg a cementet vásárlás előtt úgy, hogy egy kicsit megnyomkodjuk a zsák oldalát. Mivel a víz hatására szilárdul meg, ez a folyamat a tárolás során a levegő páratartalmával már megkezdődik. Minél régebb óta tárolják a cementet, annál több nedvességet kötött meg. Ha a cement egyszer megkötött a vízzel, többször nem fog, elveszíti ezt a tulajdonságát. Hiába törjük ismét porrá a megszilárdult cementet, az már használhatatlan lesz. 3-4 hónapos cement még kiváló, de ha úgy érezzük, kemény a zsákban az anyag, ne vegyük meg. A cementet ne tároljuk füvön, vagy közvetlenül a talajon, mert a föld nedvességét is kiszívja, azzal is reakcióba lép. Ha nem használjuk fel azonnal, tegyük raklapra.

A vízbe ne nagyon merüljünk bele. Megvan a három alapanyagunk, már csak össze kell őket keverni, hogy friss betont kapjunk.

 

De mivel, hol, és milyen arányban keverjünk betont?

A keverési arányt általában a cementhez viszonyítjuk. Tehát ha egy egység (lapát, fángli, liter, kg, stb) cementet veszünk alapul, ahhoz körülbelül harmadannyi víz, és háromszor annyi sóder kell. Azaz: 1 lapát cement mellé 3 lapát sóder kerül. (Beton fajtánként változhat, de ez az általános.)
A víz adagolását legtöbbször szemre végezzük, de ha pontosak akarunk lenni: 1 kg cementhez 0.25 liter vizet adunk. Ha betonkeverővel dolgozunk, akkor nagyon egyszerű a helyzet, a három komponenst addig forgatjuk a dobban, amíg egységes állagú anyagot nem kapunk.

Vigyázat! Kiöntéskor a nehezebb darabok (például nagyobb kövek) a talicska egyik felében maradnak, a hígabb anyag pedig szétterül. A friss beton beöntésekor ezek a nagyobb kavicsok szintén egy helyre kerülnek, így azon a részen a szerkezet nem lesz elég stabil. A talicskában még keverjük meg egy kicsit.

Betonkeverés: kézi erővel

Ha kézzel végezzük a betonkeverést, akkor amellett, hogy rendkívül elfáradunk, még az alábbiakra is figyelnünk kell: olyan helyet válasszunk a keverésnek, ami elég stabil, ahonnan biztosan nem fog szétfolyni a friss beton. Ne keverjünk fólián, mert ha kiszakad, alul elfolyik a cementes víz, oda a jó kis kötőanyagunk, akár 20%-kal is ronthatjuk a szilárdságot!

A kézi keverést végezhetjük talicskában, vagy már kész beton felületen. A keverés itt már egy kicsit bonyolultabb, mint a betonkeverőben. Először csak a cementet és a sódert keverjük össze, de azokat jó alaposan! Amikor már eléggé átforgattuk ezt a két komponenst, csak akkor kezdjük hozzáadagolni a vizet. Lehetőleg egyszerre kevés vizet használjunk. Inkább többször öntsünk vizet a keverékbe, mint a túl híg anyagot később cement és sóder hozzáadásával javítgassuk.

A betonozás folyamata

Van már kész betonunk, dolgozzuk be. Mikor beöntjük a helyére a friss betont, szintén vigyázzunk, hogy a nagyobb kavicsok ne egy helyre kerüljenek; a lehetőséghez mérten törekedjünk a leghomogénebb szerkezet kialakítására. A keverés és öntés során a friss beton belsejében légbuborékok keletkeznek, amelyek – ha benne maradnak – rontják a kész beton állagát. Házilag készült betonnál a döngölés és a tömés az a két eljárás, amelyekkel eltávolíthatóak ezek a buborékok. Döngölni sok mindennel lehet, a legtöbbször két hosszú nyélre szerelt fatuskót használnak erre a célra. Ne döngöljük túl sokáig a betont, mert a kavicsok lesüllyednek az aljára és a beton minősége ezáltal romlik. A tömés is egyszerű módszer: Egy hosszú betonacéllal, vagy fa bottal jól megszurkáljuk a friss beton belsejét, gondosan ügyelve a sarkokra, vagy olyan helyekre, ahová nem biztos, hogy magától be tudott folyni az anyag. Ezután már csak a beton felületét kell egy hosszú léc segítségével elegyengetni. Nagyobb területeknél ehhez használjunk vízmértéket, vagy libellás öleslécet. (A libellás ölesléc egy vízmértékkel ellátott, általában alumíniumból készült hosszú lehúzó eszköz. Pont erre a munkára találták ki.)

A teljes betonozás 28 napig tart

A betonunk most még nincs teljesen kész, 28 nap kell neki, hogy azzá váljon. Ez alatt az idő alatt óvnunk kell még a széltől is, a szó szoros értelmében!
Az első napokban a lehetőségekhez mérten védjük meg a napsugárzástól és a széltől. A betonban lévő nagyon fontos víz (aminek reakcióba kell lépnie a cementtel) ugyanis nem párologhat el idő előtt! Legjobb, ha letakarjuk valamivel. Ehhez legtöbben nedves gyékényt, vagy nádfonatot szoktak használni, de a használaton kívüli szőnyeg, PVC, vagy kátránypapír is megteszi. Később elkezdhetjük locsolgatni a betont, de vigyázzunk, hogy ne tegyük ki nagy nyomású vízsugárnak, és ne is áztassuk el teljesen. A locsolással növeljük a szilárdságát. Egészen a teljes megszilárdulásig (28 nap) ne terheljük a betont!

 

Nézd meg akciós ajánlatainkat a  áruházunkban!

0 Hozzászólások

Leave a reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*