Az építési eljárásokban lesznek változások az új lakásépítési támogatás hatására 2016-ban. Ezen felül még a hatályosságában is, mert kivétel nélkül 3 évig hatályos a jogerősítéstől, és az építkezéstől számított 5 éven belül használatba vételit is meg kell szerezni. Ezeken felül energetikai szempontú módosítások történtek.
2016-tól építési engedély nélkül, mindössze egy bejelentéssel kezdhetjük meg a 300 nm-nél nem nagyobb lakóházunk építését.
Mikor kell építési engedély, és mik a feltételei? Mennyibe kerül és hol kell kérelmezni? Mi a kérelem tartalma, és miket kell csatolni? Ezeken kívül még számtalan kérdés merül fel egy engedélyeztetés előtt és közben, amire itt igyekszünk választ adni.
Az építési engedély hatályosságában 2016-ban voltak változások. Már nincsenek kivételek, egységesen minden építési engedély a jogerőssé válásától számított 3 évig hatályos. Amásik fontos változás, hogy az építkezés megkezdésétől számított 5 éven belül pedig meg kell szerezni a használatbavételit vagy a használatba vétel tudomásul vételre alkalmasnak kell lenni az épületnek. Az engedély hatályosságának hosszabbítását lehet kérelmezni az építési hatóságnál, de csak feltételekkel. A hosszabbítás egy-egy évre szólhat, mert két alkalommal lehet kérni.
Az elvi építési keretengedély hatályosságát sem köti feltételhez már a törvény, hanem kijelenti, hogy az a jogerőssé válásától számított egy évig hatályos. Az építtető kezdeményezheti ezalatt az egy év alatt az építési engedélyezési szakasz lefolytatását, de kérelmezheti a meghosszabbítását is.
További 2016-os változás a kormányrendeletben, hogy a használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékletként csatolni kell az építési naplón kívül aszakhatóságnak szükséges,akorm.határozat5. melléklete szerinti dokumentációt, ha nincs előzetes szakhat. Ezen felül az eljárási illetéket és a díjbefizetésről szóló igazolást. Ha pedigmeglévő épület bővítése történt, és a bővítés túlhaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben megszabott követelményeknek való megfelelést igazoló épületenergetikai számítást.
Szintén 2016-os változás, hogy az építtetőnek a használatbavételi kérelem beadásáig az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló korm.rend.hatálya alá tartozó épületeknél az energetikai tanúsítványt az OÉNY-ben ki kell állíttatnia.
Egyébként a kormányrendelet alapján az energetikai szabályoknak való nem megfelelés miatt a hatóság a használatba vételi engedély kiadását megtagadhatja.
Ha építkezésbe fogunk, előtte építési engedéllyel kell rendelkeznünk, mégpedig jogerősítettel, amihez tartozik egy záradékolt műszaki
Nem minden építéshez kapcsolódó munkálat engedélyköteles. Az építésügyi eljárásokról szóló jogszabály (312/2012. (XI.8.) kormányrendelet) 1. számú mellékletében van egy meglehetősen hosszú felsorolás, hogy mik azok, amihez nem kell engedély.
A légkondi felszerelés is éve óta engedély nélkül végezhető.
Január 2 -án hatályba lépett módosítás szerint megváltozott 1. sz. melléklet alapján példaszerűen(nem teljeskörűen) felsorolva a következők:
„ 1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
- Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
- Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.
- Új, önálló égéstermék-elvezető kémény építés 6,0 m magasságig.
- előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
- Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek a nettó 100 m3térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot nem lépi túl.
- 180 napig fennálló rendezvényekhez használt színpad pl. sátorszerkezetek, állvány jellegű építmény építése.
- Növénytermesztésre szolgáló üvegház , fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
- A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.
- Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
- Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.”
De a húsz nm-nél kisebb alapterületű rendezvény tartására szolgáló könnyűszerkezetes építmény is, vagy a kert végébe épített 50 nm3-nél és 1,5 méter mélynél kisebb tó, vagy medence sem. A kerítés, vagy járda sem, de az árnyékszék sem, de ha légkondit akarunk felszerelni, vagy napelemet, azt is megtehetjük engedély nélkül.
Ha szennyvízre, vagy más közműre szeretnénk rácsatlakozni, akkor csak telken belül nem engedélyköteles.
Az engedély kérelmezésének két módja is van. Egyrészt telkenként kell figyelembe venni a kérelmezést és ütemenként, vagy pedig valamennyi ütemre együttesen is beadható a kérelem, sőt kombináltan is kérhető, vagyis bontás-építés; építés-fennmaradási.
Az engedélyezés során az építésügyi hatóság több szempontból is vizsgálja az építést, továbbá helyszíni szemlét is tart.
A kérelem tartalma és mellékletei:
Az eljárási díjat meg kell fizetni, enélkül eljárás nem indítható. A kérelem mellékletét kell, hogy képezze a településképi vélemény (polgármestertől kell beszerezni) plusz a tervtanács szakvéleménye.
Az engedély díja:
Az engedélyért illetéket kell fizetni, ami részletesen az illetéktörvény mellékletében szerepel. Az 5000 forintos alapilletéken felül, alapterülettől függően kell leróni az illetéket. Az egylakásos épületre pl. 20000.-Ft-ot, egyébként lakásonként 10000Ft, ha az egyes önálló lakrészek a 250m2-t nem haladják meg. Ha már megépült épülethez alakítják át bővítéssel, akkor minden megkezdett 100 nm után 10000.-Ft illeték, de ezek csak a leggyakoribb estek, ezeken felül még vannak más esetkörök az illetékjogszabályban.
Meddig hatályos az építési engedély?
Az engedély érvényességét a jogerősítés időpontjától kell számítani. Az engedély max. három évig használható fel. Azért max. három év, mert ennél rövidebb hatályosságot is megállapíthat a hatóság. A hatálya meghosszabbítható kérelemre, míg le nem jár, viszont meghosszabbodik, ha a hatálya alatt elkezdik az építkezést, és azt öt év alatt be is fejezik, ám ekkor már a használatbavételinek is meg kell lennie.
Mi van ha el akarunk térni az építési engedélytől?
Gyakran megtörténik, hogy az eltérés szükséges, mert megváltoznak az igények. Ha ez történik, akkor el lehet térni az engedélytől, de csak annyival, ami nem engedélyköteles, aztán pedig amikor használatbavételit kérünk, csatolni kell egy állapot tervet. Ha el is térünk a tervtől, azt azért szabályosan kell tenni, különben elbontathatják, vagy átalakíttathatják velünk.
Akkor lesz problémás különösen az eltérés, ha azáltal nagyobb lesz a szintmagasság, vagy az alapterülete a háznak, mert akkor aküröl fog vizsgálódni a hatóság, hogy az építési előírásoknak megfelel e az építmény. Ha megfelelő, akkor fennmaradási engedélyt ad ki, de egyúttal bírságot is kapunk, viszont egyben használatbavételinek is minősül a fennmaradási. Második eset, ha továbbépítési engedélyt kapunk+ fennmaradásit + bírságot. A harmadik esetkör, amikor szabályossá nem tehető, akkor elbontatják és még meg is bírságolnak.
A hatóság tíz éven belül jogosult intézkedni, eljárást indítani a szabálytalanul építkezők ellen. A bírságok meglehetősen magasak is lehetnek, akár milliós nagyságrendűek is.
Építési engedély nélküli építkezések 2018
Építési engedély nélküli építkezés: 2016-ban lényegesen módosult az épített környezet alakításáról szóló jogszabály. Az építésügyi hatósághoz való bejelentéssel megkezdhetjük a 300 nm-nél nem nagyobb lakóházunk építését. 160 nm alatt pedig illetéke sincs az eljárásnak.
Az építési engedélyezés területén pozitív változásokat hoz a 2016-os év. Az átalakított szocpol, vagy új nevén CSOK, és a lakásépítések áfájának lecsökkentése okán, vagy csak arra tekintettel változtatták meg az építési engedélyezést, hogy fellendítsék az új lakásépítéseket. A lakásépítéseknél a hosszadalmas, építési hatóság előtt lefolytatandó építési engedélyezési eljárást rövidítették le azzal, hogy egy sokkal rugalmasabb és rövidebb eljárást iktattak be.
Az újonnan bevezetett törvénymódosítás miatt sokan, főképp az építészek hitték azt, hogy mostmár mindenki azt épít és úgy, ahogyan akar. Pedig ez nem ennyire egyszerű. Nyílván egyszerűsödik az eljárás, de nem hihetjük azt, hogy mindenki ész nélkül fog mindenféle összevissza épületeket felhúzgálni.
Az új lakások után fizetendő, jelenleg 27%-os áfát a lakásépítések ösztönzésére vitték le 5%-ra. A kedvezményes Áfa szabály 2016. január 1-től egészen 2019. december 31-ig lesz hatályban. Eddig használhatjuk ki a jogszabály nyújtotta lehetőségeket.
Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (Étv.) egészítették ki egy újfajta eljárással, ami az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység nevet viseli.
Az eljárástípust azokra az építkezésekre lehet alkalmazni, amelyek hasznos összes alapterülete 300 négyzetméternél nem nagyobb és lakóépület a megépítendő építmény.
Az építtető a nevének (cégnevének) és lakcímének (székhelyének) közlésével a kivitelezés előtt 15 nappal bejelentést tesz az építésügyi hatóságnak.
Továbbá, még az is egyszerűsíti az eljárást, ha a tervező a közműves vagy égéstermékelvezető megépítésekor a szolgáltató jóváhagyás kérésekor 8 napon belül nem ad választ, akkor azt megadottnak kell tekinteni.
A bejelentéseket egy egyszerűsített bejelentési dokumentáción kell megtenni, amit tartalmaz az Étv. ha ettől később el kívánnak térni, akkor ezt is be kell jelenteni.
Az épületet a bejelentés megtételétől számított 10 éven belül kell felépíteni. Erről hatósági bizonyítványt állítanak ki. Ha ezidő alatt nem építik meg, akkor le kell bontani a már meglévő építményt.
- január 16-tól új rendelkezés, hogy a hatósági bizonyítványért az Étv. mellékletében lévő díjat kell fizetni.
Az Illetéktörvényt viszont nem ennek megfelelően módosították az építési eljárásokat tekintve. Az Itv. melléklete (XV. mell. IV.pont) szerint csak a 160 nm alatti egylakásos lakóépületek építési engedélyezési eljárása illetékmentes. Lehetséges, hogy ezt még egyszer meg fogják módosítani az Étv-re tekintettel, azonban tény, hogy egy 100 és 160 nm közötti lakóépület méret életszerűbb, mint egy 300 nm-es. Egyébként egy 250 nm-nél nagyobb lakás építése már akár 100 ezer forint illetéket is jelenthetne.
A bejelentéssel – az új szabály szerint – feljogosítottá válik az építtető az építkezés megkezdésére.
Az építészek, tervezők akkor is tudni fogják, hogy hiába nem kell engedély az épület építéséhez, vagy csupán bejelentéshez kötött, akkor is figyelemmel kell lenni és be kell tartani a településrendezési tervekben foglaltakat, a helyi építési szabályzatot és építésügyi illetve egyéb hatósági előírásokat. Minden építtetőnek érdeke, sőt saját érdeke, hogy az eljárás során szakértőket alkalmazzon, vagyis építész munkáját vegye igénybe.
Forrás: https://www.mixin.hu/
Nézd meg akciós ajánlatainkat a 
áruházunkban!
