Trágyázásnak döntő szerepe van a sűrű, terhelhető, vizuálisan vonzó gyep kialakításában, megtartásában. Mint minden élőlénynek, a gyepnek is tápanyagra van szüksége. A tápanyagok beépülnek a növénybe, ugyanakkor fűnyírás nyesedékének eltávolításával kivonásra is kerülnek.
Minőségi ugrás jön létre gyepünk állapotában, amennyiben a talaj tápanyagtartalmával, tápanyag-szolgáltató képességével összhangban megvalósítjuk növényünk igénye szerinti tápanyag-utánpótlását.
Melyek a főbb követelmények a fűműtrágyákkal szemben?
- segítsék elő a sűrű és terhelhető gyepszőnyeg létrejöttét
- minimalizálják a kiégési veszélyt
- legyenek gazdaságosak
- produkáljanak egyenletes növekedést, kevés fűnyesedéket
- legyenek környezetbarátok, ne szennyezzék a környezetet
- kényelmesen, könnyen legyen kezelhető
Talaj tápanyagtartalma
A talaj tápanyagokat raktároz. A növények számára felvehető tápanyagokat figyelembe kell venni a trágyamennyiség meghatározásánál.
Törekedni kell a 2-3 évenkénti talajvizsgálatra. Ennek keretében tájékoztatást kapunk talajunk fizikai milyenségéről-kötöttségéről, pH-járól, szerves anyag és sótartalmáról, makro és egyes mikroelem tartalmáról.
Mivel a Nitrogén formák a talajban állandóan átalakulnak, meghatározásával csak egy pillanatnyi értéket kapunk, amely nem áll fenn az egész vegetációs periódusban. Ezen okból a kijuttatandó N mennyiséget tapasztalati mutatók alapján állapítjuk meg.
Tápanyagigény, tápanyagmennyiség
Az éves szükséges tápanyag mennyiséget a talaj tápanyagtartalma valamint a növény tápanyagigénye határozza meg. A növény tápanyagigényét döntően a sportgyep használat módja, intenzitása, valamint a gyepfelület fajtaösszetétele határozza meg.
Ha a talajvizsgálat eredményei alapján a talaj tápanyaggal közepesen ellátott, a kijuttatott trágya fedezi a növény igényét. Alultápláltság esetén emelt adaggal elégítjük ki a fokozott igényt, míg felültápláltság esetén csökkentjük a kijuttatandó trágya mennyiségét.
Tápanyagok aránya
A talaj tápanyagtartalmától függően minden gyepnek testreszabott trágyázási programot dolgozzunk ki. Különböző trágyaféleségeket kell kombinálni egymással, hogy a szükséges tápanyagokat lehetőleg az optimális arányokhoz minél közelebbi mértékben juttathassuk ki. Minden viszony között alkalmazható univerzális gyepműtrágya ezért nem adható meg. A gyakorlatban alkalmaznak N, NK, NPK, K, P hatóanyagú, valamint mikroelem tartalmú műtrágyákat. A többkomponensű trágyák alapvető előnye, hogy a szükséges hatóanyagot egy menetben juttathatjuk ki.
A gyepfüveknél a levéltömeg termelés áll az előtérben, ellentétben a mezőgazdaságban magjukért, gyümölcsükért, virágjukért, gyökerükért stb. termesztett növényekkel.
A mezőgazdaságban használt NPK trágyák ezért fűműtrágyaként csak feltételesen alkalmazhatók. Túl magas P tartalmuk következtében a füveknél hátrányos P feldúsulás jöhet létre, s ez elősegíti a nem kívánt vadfüvek pl. Poa annua felszaporodását.
Gyepeknél ezért elsősorban olyan trágyák javasolhatók, melyek nem vagy csak kevés P-t tartalmaznak.
Kivétel a magvetés, ill. gyepregeneráció esetén magas P tartalmú trágyát alkalmazunk. Csirázásnál a P elősegíti a csiranövények gyökérfejlődését, valamint meggyorsítja a kezdeti növekedést. A talaj fajtája is hatással van a trágya kiválasztására. Erősen elsoványított homokos hordozóréteg esetén a kimosódás révén erőteljes K veszteség jön létre. Itt magas K-tartalmú trágyákat vessünk be.
A késő őszi trágyázásra a kevés N-t, ugyanakkor a sok K-ot tartalmazó trágyaféleségeket alkalmazzuk. Az a N, amely erősen kötött, lassan kioldódó formában van jelen, elősegíti a gyep anyagcsere folyamatait anélkül, hogy csúcsnövekedést indukálna.
A K elősegíti az anyagcsere folyamatokat és ellenállóbbá teszi a növényt a szárazsággal, ill. téli időjárással szemben. A nyári hőségnapok elviselésében is nagy szerepe van. Amennyiben a gyeptrágyában K-szulfát alakjában van jelen, csökken a kimosódás, valamint a kiégés veszélye.
Nyomelemek, mint a nevükből is kiderül, rendkívül csekély mennyiségben szükségesek, hiányuk azonban hátrányosan akadályozza a növényi növekedési folyamatokat. Különösen lesoványított homokos hordozórétegen van a nyomelem utánpótlásnak nagyon fontos szerepe. Itt megelőzésképpen nyomelemekkel dúsított fűműtrágyákat használjunk.
Trágyafajták
A kínált trágyák különböznek egymástól trágyafajtájuk, hatóanyagtartalmuk és a tápanyagok aránya tekintetében. Minden trágya a következő csoportok valamelyikébe sorolható: szervetlen /minerális/, szerves /organikus /, szervetlen-szerves, hosszú hatása
Hosszú hatású gyeptrágyák
Ezek a termékek egy jó kezdeti hatással valamint egy hosszabb időtartamig tartó egyenletes jó tápanyagellátással rendelkeznek. A hosszantartó egyenletes N-nel való tápanyagellátást csak az azonnal, középtávon valamint hosszú ideig ható N formák kombinációja révén érhető el.
A hatóanyagok átalakulása hosszú láncú formákból a rövidebb formátum felé a mikroorganizmusok révén közvetlenül a természetes növekedési tényezőkhöz kapcsolódik / talajhőmérséklet, talajnedvesség/, azokhoz tehát melyek a növények növekedését egyébként is közvetlenül befolyásolják.
Így valósul meg az igény szerinti trágyázás.
Trágyák szemcsemérete
A trágyák szemcsézettsége befolyásolja a hatóanyag eloszlás egyenletességét. A granulátumnak homogénnek kell lennie, ami annyit jelent, hogy a szemcséknek egyforma méretűnek és hatóanyag-tartalmúnak kell lennie.
Egy finom granulátum minden előfeltételét megteremti annak, hogy mindegyik fűcsomó megkapja a tápanyagot. Ha ugyanaz a tápanyag kevesebb, de nagyobb szemcsében van kijuttatva, a szemcsék közvetlen közelében egy túlzott ellátás jön létre, míg távolabbi helyen hiány tapasztalható. Különösen egy rendszeresen és gyakran nyírt területen van meg a finom granulátumnak az az előnye, hogy gyorsan a gyepszőnyegbe mosódik és nem lesz a nyíráskor újra felszedve a fűnyesedékkel együtt.
Trágyázási időpontok
A trágyázási időpontok illetve a gyakoriságuk száma a használat módjától és intenzitásától függ. A márciustól májusig tartó időszakban a téli vegetációs szünet után beindul az erőteljes növekedés. A felületek, melyek a téli használat következtében erősen lestrapálódtak, ekkor igénylik az első trágyázást. Ezáltal a füvek regenerációját segítjük elő. Csekélyebb használat esetén az első trágyázás időpontja április közepe.
A júniustól augusztusig terjedő időszakban is magas a sportgyep tápanyagigénye. Nyár elején még regenerációs növekedés zajlik, melyet egy bőséges tápanyagellátás elősegít. Júliusban és augusztusban a trágyázás által egyenlíthetjük ki a kánikula miatt beálló növekedési depressziót. A környezet megóvásán túl legfőbb célunk a sűrű és terhelhető gyep megőrzése. Ez előfeltétele az ősz és a tél kedvező átvészelésének. Csekély igénybevételnek kitett területek augusztus végén, szeptember elején kapják az utolsó trágyázásukat.
Szeptember végétől N-tartalmú trágyával ne trágyázzunk. Ezáltal a téli nyugalom előtt álló füvet erős növekedésre késztetnénk. Ennek következtében csökken a betegséggel szembeni ellenálló képesség.
Október végétől juttassuk ki a késő őszi trágyát, amely a télen is játéknak kitett pályákon elengedhetetlen. Elősegíti a gyökérképződést, valamint a tartaléktápanyagok képződését, s ez által nő a betegséggel, hideggel szembeni ellenálló képesség. Miután az optimális trágyázási időpontokat megállapítottuk, megcsináljuk a konkrét trágyázási tervet. A trágyák javasolt mennyisége és összetétele meghatározza a kiszórt tiszta hatóanyagot.
Trágyázási technika
A trágya fajtájának és mennyiségének meghatározása mellett a trágya precíz kijuttatása az utolsó fontos lépés az egyenletes tápanyag-utánpótlás terén.
A túladagolás kiégéshez vezet, szennyezi a környezetet, aluladagolás esetén hiány lép fel. Különösen erősen lesoványított hordozórétegen áll a két érték közel egymáshoz, mivel ezek a talajok csak egy mérsékelt pufferképességgel /kiegyenlítőképességgel / rendelkeznek.
Nagyadagú trágyázáskor, egyenetlen kijuttatás esetén különböző színű és növekedésű zónák keletkeznek. A kijuttatást száraz időben végezzük, hogy a szemcsék egészen a talajra essenek. Kivétel: Szilárd formájú gyomirtót párás harmatos fűre juttassunk ki, mert így a hatóanyag a levélen jobban megkötődik és a növény levelén keresztül hatásosabb lesz a felszívódása.
Mélytrágyázásnál a levegőztetés, lyuggatás után végezzük el a trágyázást és utána boronázzuk meg a területet, mert így elősegítjük a szemcsék minél teljesebb mértékű bemosódását. Az így 5-6 cm mélységre bedolgozott trágya elősegíti a gyökerek mélyebb rétegekbe való hatolását, a gázcserét, melyeknek következtében javul füvünk állapota.
Nézd meg akciós ajánlatainkat a 
áruházunkban!
