Fóliaalagutak
Az alacsony légterű termesztő berendezéseknél egy hasznos négyzetméterre 2 m3-nél kevesebb légtér jut. Ide tartoznak a fóliaalagutak és a fóliaágyak.
A fóliaalagutak 50-150 cm széles, 50-60 cm magas, általában 15-20 m hosszú, alagútszerűen kiképezett fóliaborítású létesítmények. A vázszerkezetet 3-4 mm vastag horganyzott acéldrót, 16 mm átmérőjű kemény PVC-cső, vagy könnyen hajlítható vessző (mogyoró, fűz stb.) képezi.
A tartóbordákat az alagút szélességétől függően olyan méretűre kell szabni, hogy két végüket 30-40 cm mélyen a talajba dugva az alagút felső része (gerince) ne laposodjék be. A kellően domború alagutakon nem áll meg az esővíz és az esetleges hó is lecsúszik róluk. A bordák egymástól 1-1,5 m távolságra legyenek. A bordákra helyezett palástot két oldalt 15-25 cm-es földeléssel rögzítjük. Az alagút két végének lezárása U-alakú drótkampóval, vagy zsákba töltött földnehezékkel történhet.
A fóliaalagutak szellőztetése legtöbbször csupán a végek nyitásával oldható meg (ezért ekkor nem lehet hosszabb, mint 20 m), az esőszerű öntözés pedig csak a fóliapalást leszedésével. Természetesen, ha az oldalak felnyitása könnyen kivitelezhető, akkor a szellőztetés így is megoldható, ez esetben nincs korlát az alagút hosszúságát tekintve. A víz és tápanyag utánpótlás csepegtető öntözés alkalmazásával lehetséges.
A fóliaalagutaknak kicsi a légterük (kb. 0,4-0,5 m3/m2), ezért rossz a hőgazdálkodásuk. A növények lombja gyorsan kitölti a kis légteret, és ettől kezdve a borítás a túlzott nappali felmelegedés miatt többet árt, mint amennyit használ az éjszakai lehűlések ellen. Viszont egyszerű kivitelezésük, alacsony bekerülési költségük miatt nagyobb mértékű elterjedésük is indokolt volna (Kaliforniában és Izraelben is előszeretettel alkalmazzák).
Fóliaágyak
A fóliaágyak 2-3 m széles, 70-90 cm magas, 10-15 m hosszú fóliaborítású létesítmények. Vázszerkezetüket 2 cm átmérőjű, 2 mm falvastagságú, kemény, P3- as nyomásfokozatú PVC-csőből készítik. A csöveket egymástól 1 m távolságra, ív alakban meghajlítva helyezik el. Két végüket olyan mélyre szúrják a talajba, hogy a 3 m alapszélességű ágyak gerincmagassága 90 cm legyen, a 2 m-es ágyaké, pedig 70 cm. A leállított íveket a gerincvonal mentén egy 2 cm átmérőjű műanyagcsővel kötik össze, hogy hossztengely irányában ne mozdulhasson el a berendezés. Takarásra 0,1-0,15 mm vastag PE-fóliát használnak. A bordák mellet kívülről az ágy két oldalán 25-30 cm mély barázdát készítenek, és a vázra felterített fóliát ide földelik le úgy, hogy az erősen a bordákra feszüljön.
A fóliaágyak alacsony gerincmagasságuk miatt nem alkalmasak az álló helyzetben való munkavégzésre. Hidegtűrő zöldségfajok hideghajtatására alkalmasak.
Vándorfólia
A vándor fóliasátor fűtés nélküli termesztésre, ún. hideghajtatásra szintén alkalmas berendezés. A vándor sátor minden eleme mobil, összerakható, nincs rajta hegesztés, összekapcsolható lábakon álló vázrendszer. A KITE kertészeti üzletága képes a vándorfólia kiépítés teljes körű megvalósítására.
A vándor fóliasátrak használata azonban nem hazai ötlet, Spanyolországban és Olaszországban már több éve, több ezer hektáron alkalmazzák.
A szakma megítélése szerint nálunk is van létjogosultsága, mivel használatával a vegetációs időszak két hónappal meghosszabbítható. Alkalmazásával lehetővé válik a kettős termesztés, így egy hidegtűrő zöldségfaj (például saláta, hónapos retek stb.) után következhet egy melegigényes (például paprika, paradicsom).
Jelenleg két típusa létezik hazánkban: az olasz változat 5 m széles és 3,2 m magas, a spanyol pedig 7,5 m széles és 2,8 m magas. Az eddigi felmérések, előrejelzések szerint 100-200 ha felület fóliafedésére van igény a kertészek részéről. A leendő beruházóknak, pályázóknak a termesztéstechnológiai elemek (öntözés, gépi munkák, növényvédelem stb.), valamint a növények termékenyülése, a sátrak klímaszabályozása szempontjából alaposan át kell gondolniuk az optimális sátorméretet. Az eddigi tapasztalatok szerint a sátrak optimális hossza és szélessége 50-60 méter, így létre lehet hozni egy negyedhektáros blokkot. A vándorsátrak szélességét tekintve ez a spanyol típusból 6-7, míg az olasz típusból 10 hajó létesítését igényli.
Vándorfóliával tervezhetőbbé, biztonságosabbá tehető a termelés, és az előállított termék minősége is javítható a szabadföldihez képest. Ezzel a technológiai változattal a termelési érték 6-8 szorosára növelhető a szabadföldi termeléshez viszonyítva, azaz hektáronként mintegy 15 millió forint értékű árut állíthatunk elő. Figyelembe véve, hogy a négyzetméterenkénti árbevétel elérheti az 1500 forintot, ez a beruházás nagyon rentábilis lehet, az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a legtöbb növénynél 2-3 szezon után megtérül a beruházás. Éppen ezért az intenzív szabadföldi zöldségtermesztés, amely jelentős kockázatot hordoz (fagykár, jégverés, homokverés, szélkár stb.) a közeljövőben bekerülhet a vándorfólia alá.
Nagy légterű fóliák
A nagy légterű fóliasátrak 4,5 m, 6,0 m, 7,5 m és 9 m széles, 1,8 m, 2,7 m, 3,0 m és 3,5 m magas, 25-200 m hosszú létesítmények. A vázat alkotó bordák lehetnek műanyagból (elsősorban a 4,5 m szélességűnél), vagy fémből. A 4,5 m széles fóliasátor építéséhez jól használhatók a 40 mm átmérőjű és 3 mm falvastagságú PVC-csövek, amelyeknek hossza 8 m. Ezeket ív alakban meghajlítva, egymástól 100-150 cm távolságra rakva, két végüket olyan mélyen szúrják a talajba, hogy 180-200 cm legyen a gerincvonal magassága. A leállított ívek fölül ugyanilyen műanyagcsövekkel köthetők össze.
A sátor két végére egy-egy oszlopot állítanak, és a gerincet erősítő műanyagcsövet, valamint a szélső bordát az oszlop tetejéhez rögzítik.
A jobb területkihasználás, a gépesíthetőség és a nagyobb belső légtér előnyeinek kihasználására fejlesztették ki a 7,5 m alapszélességű, 3 m magas, egyhajós fóliasátrat Pásztó-70 néven. Ennél 1 collos, 12 m hosszú acélcsövek alkotják a vázat. Az íveket három hosszanti merevítő köti össze: egy a gerincvonalban, egy-egy pedig ettől jobbra, illetve balra 80 cm távolságra. A fóliát itt is földdel rögzítjük a bordák mellett ásott 50-70 cm mély árokban.
A földdel rögzített fólia jelentősen fokozza a szerkezet stabilitását, szélállóságát. A nagy légterű fóliás létesítmények takarására a 0,15 mm-es polietilénfóliák használhatók. A 7,5 m-es fóliasátor nagy előnye, hogy befedésére hegesztés nélkül alkalmas a kereskedelemben kapható 12 m széles fóliapalást.
A nagy légterű sátrakon a fóliát napos időben célszerű felhúzni, mivel a fóliaházban nappal felhevülő, majd éjszaka lehűlő levegője feszessé teszi a fóliapalástot. A tapasztalat szerint az 50 m-nél nem hosszabb, nagylégterű fóliás létesítmény kellően szellőzik középen is, ha a két végén kinyitjuk a sátrat. Ennél hosszabb sátornál oldalszellőzőket kell elhelyezni, amelyek közül legjobban beváltak a házilag kivitelezhető, ún. redőnyös szellőzők.
A felsorolt és hazánkban a fóliafelületek jelentős részét kitevő berendezéseken kívül léteznek még egyéb típusok is, mint például a Furafol-házak. Napjainkban ezen típusból mindössze 25 darab készült, amelyeknek összes területe 10 ha. A Furafol típusú növényházak fóliaborítására minden kertész a saját elképzelései, addigi tapasztalatai alapján választhat fóliát. A fóliarögzítő alkalmas a vékonyabb (0,09-0,15 mm), rövidebb élettartamú (1-2 év), illetve a vastagabb (0,16-0,2 mm), hosszabb élettartamú (3-5 év) fóliák megfogására. A tetőszellőző működési elve különleges (a tetőablak a növényház teljes hosszában párhuzamosan elemelkedik a növényház gerincétől), és a széliránytól független működtetést biztosít. Ugyanis az egyoldali nyitású szellőző típussal szemben itt a szél nem kap bele a házba, hanem a szellőző alatt átáramolva magával viszi a növényházból a meleg levegőt.
Az alsó részek megnyitásával ki tud alakulni a klasszikus kéményhatás, ami gyors, energiabefektetés nélküli termikus áramlást hoz létre.
Az előbbiekben ismertetett hazai fejlesztéssel szemben a magyarországi hajtatási gyakorlatban nagyobb területi részarány képviselnek a Richel és Filclair típusú házak. Ezek szerkezete már közel áll az üvegházakéhoz. Takarófóliájuk vastagsága eléri a 200 mikron vastagságot is.
Ezek az EVA-fóliák három rétegből állnak: a külső réteg visszatartja a növények számára káros UV-sugarakat, a másik meggátolja a nagy hullámhosszú hősugarak kijutását a rendszerből, a harmadik réteg pedig a fólia szilárdságát biztosítja. A fóliaház belső része felé eső oldalon az EVA-fóliákat gyakran kezelik páramentesítő adalékanyaggal, hogy a kondenzációt elkerüljék.
Lehetőség van még antisztatikus adalék bevitelére is, amely megakadályozza a por rárakódását a fóliára, tehát a szennyeződést gátolja.
A fólia élettartama 4-6 év, ezt követően már elkezd sötétedni. A magyar gyakorlatban ennek ellenére sokan akár 8 évig is használják.
A Richel-házak jellemző fesztávjai 3,2 m és ennek többszöröse, a vápamagasságuk 2,8-3,1-3,5-4 m, az igényeknek megfelelően. A forgalmazott berendezések megfelelnek az EU-szabványoknak. Szerkezetük 120 km/óra szélsebességre van hitelesítve, illetve a 78 kg/m2 terhelést is kibírja.
A Filclair típusú növényházak hasonló paraméterekkel rendelkeznek. Hegesztéseik ún. vonalhegesztések, tehát nem kézi munkával, hanem géppel készültek, ami anyagtakarékosabb és kisebb a hibalehetősége.
Nézd meg akciós ajánlatainkat a 
áruházunkban!
